A kezelés megkezdésekor a páciens meglátogatta a laboratóriumot, ahol elkészült a dokumentációt, s megtörtént a szín és forma egyeztetése (közös eszmecsere alapján-több szem többet lát mottó alatt). Fontos megfigyelnünk a páciens egészségi állapotát, koponyatípusát, testalkatát, arcbőre színét, hajszínét, és az arca profilját. Ezek mind befolyásolhatják a készítendő protézist. A páciens, felső restaurációt igénylő középkorú férfi. A maxilla maradék fogazati státusza: (13, 11, 21, 23). A páciens korábbi fogpótlása nagy segítséget nyújtott az új restauráció elkészítésében. Kapcsos provizóriummal rendelkezett, ezt szerette volna egy esztétikusabb, stabilabb (a kor technológiáinak megfelelő) fogpótlásra lecserélni. A laborban lévő kötetlen atmoszféra lehetővé tette, hogy a páciensünk elmondhassa problémáit, kívánságait, majd „demo-modellek” segítségével megismerhesse a készítendő fogpótlás technikai mozdulatait. Az orvossal közösen megterveztük a restauráció technikai kivitelezését (kezelési terv), majd kiválasztottuk a rögzítő elem (vagy elemek) típusát, és anyagát. Természetesen a páciens bevonásával! Tervezésnél nagyon fontos szempont volt az alapos szájvizsgálat. Az orvos által végzet vizsgálat és röntgen segítségével osztályoztuk a maradékfogak (támfogak) protetikai értékét, mely alapvetően meghatározta a kivehető fogpótlás fajtáját, és kihordási idejét. Tudnunk kell, hogy melyik támfog mennyire terhelhető, esetleg nem terhelhető. Az egyes pillérfogakra jutó húzóerő nem haladhatja meg a 8N-t, mert az meggyorsítaná a maradó fogak elvesztését. Azt is figyelembe kellett venni, esetleg mi lesz a fogak elvesztési sorrendje. A megtámasztás mellett még döntő szerepe volt a rögzítésnek, a teherelosztásnak, és a billenésgátlásnak is. Elengedhetetlen követelmények még egy fogpótlás készítésekor: pontosság, artikuláció, forma, szín, fonetika, biomechanika, és nem utolsó sorban esztétika. A páciens fogai enyhén atrófiásak, 21, 23 kis mozdíthatósággal. (másik kettő szilárd). Az elvégzett színanalízis közös napfénylámpával történt (5500’K mellett), mely A3,5 Vita alapszínt eredményezett. A fogak tengelyállása kissé eltérőek voltak. A páciens nagyon stabil, rejtett elhorganyzású fogpótlást szeretett volna. Közös megbeszélés alapján a teleszkóptechnika kínálkozott a legjobb lehetőségnek ezen követelmények közt. Klinikai esetek bizonyítják, hogy teleszkóp elhorganyzás esetén, az igénybe vett mérsékelten mozgó fogak egy bizonyos idő elteltével megerősödnek (Häupl). Az orvos előkészítette a csonkokat (itt szinte elengedhetetlen volt a vállas preparálás), hogy elegendő helyünk legyen a fogpótlás elkészítéséhez. Tájékoztattuk a pácienst a különböző ötvözetek tulajdonságairól, előnyeiről és hátrányairól. A kivitelezés pontossága érdekében a teleszkópokat nemesfémből készítettem el, a megfelelő súrlódás miatt. A páciens választása: Arany primer-szekunder konstrukció, fémlemezzel kombinálva, melyek lézerforrasztással kapcsolódnak. A frontok és az őrlőfogak fényre kötő műanyag mikrokerámia kompozitból készültek, intenzív színekkel individualizálva. Ez a páciens külön kérése volt, hogy az őrlők is egyedileg készüljenek, mert ezzel az eljárással egyedibb, természetesebb fogpótláshoz juthat. A műfogak megfestett műínyben rögzülnek, melynek alaplemezét maximálisra terveztem, hogy a későbbiekben, ha a páciens esetleg 1-1 fogát elveszítené, a restauráció kiegészítése a lehető legegyszerűbben történhessen meg.