A viaszmintázatok helyes csapozása a tökéletes öntvények elkészítésének előfeltétele. A csapozáshoz az Al-Dente cég 7mm-es öntőkörtéit használtam. Az öntőkörtés csapozási eljárással értékes perceket takaríthatunk meg, és kiváló öntvényeket kapunk végeredményként, segítségükkel így a hibák (öntvényelhúzódások, lunkerképződés, beágyazóanyag zárványok) is elkerülhetőek, melyek igen nagy idő ráfordítással járnak, és értékes időt veszíthetünk. Ez a technika (a keresztcsapossal eltérő) a holtfejes öntőcsapok átgondolt továbbfejlesztése. További előnye még, hogy az öntőstiftek fúvókájának hatására, gyorsított olvadék-belövellést eredményezünk az üregben. A segédelemmel igen gyorsan elvégezhető a felcsapozás, a távtartó meghatározott távolságot tart az öntvény és a tartalék között. A csapozási segédelem szabványos, nem túldimenzionált átmenetet képez a tartalék és az öntvény között. A mintázáshoz mindig elektromos viaszkést használok, hogy alacsony legyen a zsugorodás, mind a megfelelő hőmérséklet, mind a megfelelő viasz okán. Miután felcsapoztam a mintázatot, a csapokat úgy helyeztem el, hogy nagyjából egy középpontban találkozzanak a mintázat felett. Melegítés hatására a stiftek hajlíthatóak. A felső szélen, ahol közel vannak egymáshoz a csapok, kis cseppekkel (kis zsugorodás) foggatam őket össze, ezzel stabilizáltam a csapmintázatot. Ezt követően összekötöttem egymással a tartalékképző részeket is, melyek stabilizálják a mintázatot (ez egy hídmintázat leemelésekor nagyon fontos), és az olvadék belövellésekor egyenletes lesz annak eloszlása. Mindig kis viaszmennyiséggel dolgoztam, nagyobb távolság esetén több fázisban. Fontos, hogy ne keletkezzenek üregek, vagy élek, amelyek az olvadék örvénylését akadályozhatják. A leemelést követően lemértem a mintázatot, öntőgyűrűbe helyeztem (lehetőleg a hőcentrumtól távol) kiszámoltam a kellő fémmennyiséget, majd vákuumosan, asztali vibrátoron, alacsony rezgésszámmal, beágyazó szonda segítségével ágyaztam be, és készítettem elő az öntéshez. A beágyazáshoz Degudent Waxit feszültségmentesítőt és Sildvest K+B beágyazót, és 3x öntőgyűrűt használtam. A Silavest K+B beágyazónál homokfúvással való eltávolíthatósági mutatója:0,5- max. 2 bar. A beágyazó pontosságát (expanziós értékét) kizárólag az expanziós folyadék desztillált vízzel történő hígításának arányával lehetett szabályozni. Fontos, hogy fémek (klocnik) újra és újra történő felhasználásakor a fém, növekvő mértékű kontrakcióval, zsugorodásával kell számolni. Ez a jelenség, különösen nagy fesztávú, és teleszkópos munkáknál okoz gondot. Ezért célszerű az öntésemnél meghatározott (50%-50%) frissfém-klocni arányt alkalmaztam. Csak ilyen szigorú alkalmazott technológia standardok eredményezik, hogy a korábban beállított expanziós folyadék hígítási aránya minden esetben az elvárt illeszkedési eredményt hozza. A beágyazáshoz öntőgyűrűt használtam, melynek feladata a finom szemcseszerkezetű, nem önhordó beágyazók stabilizálása, védelme termikus és mechanikus terhelésekkel szemben. Ezen túl, a szabványosított gyűrűk mindig azonos anyagfelhasználást és standard munkatechnikát tesz lehetővé. Csakis ilyen standardok létrehozásával, illetve alkalmazásával lehet egyáltalán belső minőségbiztosítást, azaz folyamatosan azonos munkaeredményt elérni. Az öntőgyűrűhöz, Pluradent gyűrűbélelőt használtam, melynek feladata az öntőgyűrűn belül a beágyazó expanziójának, méretnövekedésének helyet biztosítani. Ha nem használunk gyűrűbélelőt, akkor a beágyazónk expanziója eldeformálná öntőgyűrűnket, és ami még hátrányosabb, hogy nem expandálná a beágyazó olyan mértékben, amit egy pontos öntés kíván. Nem kevésbé fontos, hogy az ilyen anyag számunkra ne legyen egészségkárosító, rákkeltő hatással. Az ideális gyűrűbélelő paraméterei: 1mm vastag és kb. 50%-ban tömöríthető, szivacsos aluminium-szilikát szálanyag, amely 1100 C-ig hőálló. A gyűrűbélelőt minden estben vízzel nedvesített állapotban szorosan egymásra helyezve alkalmazzuk. A száraz bélelő elszívhatja a beágyazó nedvességtartamát. A szakaszolt kitüzelés a Kaloria Denkal típusú laboratóriumi programkályhában történt. Viaszvesztéses öntési eljárással, Heraus Kulzer indukciós öntőgépben került megöntésre, HeranormSun palládiumfree nemesfémből. A lehűlt öntvényünket víz alatt kibontottam ki, ezzel is elkerülve a beágyazóból felszabaduló kvarcpor belégzését, mely szilikózist okozhat. A beágyazó eltávolításához 50-es, Siladent üveggyöngyöt használtam 1,5 bar nyomással, ügyelve, hogy a koronaszélek ne sérüljenek. Az eredmény jó öntvényt mutatott lunkerek csak a tartalékban találhatóak, távol az öntvénytől. A primer koronák jól passzoltak.